Kultusz

Szerző: | szept 12, 2021 | Novella | 0 hozzászólás

Szeretek napnyugta után a közeli parkban sétálni. A nappal jelentéktelen fás-bokros ligetecske új világgá változik: nyugodt oázissá a város közepén. Többnyire magam vagyok, csak elvétve találkozom egy-egy futóval, netán hozzám hasonló csodabogárral, akiket taszítanak a belváros emberekkel, fényekkel és hangokkal zsúfolt utcái.

Egy ilyen este találtam a kést is. Halovány, kékes derengésre lettem figyelmes egy-két lépésnyire a kaviccsal felszórt ösvénytől egy pad lábánál. Kíváncsian lehajoltam érte, majd miután körülnézve senkit sem láttam a közelben, zsebre tettem. Percekkel később már meg is feledkeztem róla, ahogy az agyam visszatért a matematikai problémához, amely hetek óta kecsegtetett a megoldás reményével.

Hazaérve kissé meglepve húztam aztán elő a zsebemből a lakáskulccsal együtt, és miután átöltöztem, majd feltettem egy kanna teavizet a gázra, a konyhai lámpa fényénél vettem alaposabban szemügyre. A mesterséges világításnál a tok és a markolat már nem fénylett, kissé fura, babakékre emlékeztető színben pompázott. Végül lassan előhúztam a pengét. Aprócska kést tartottam a kezemben, egy farkincára emlékeztető madzaggal a végén. Tökéletesen illett a tenyerembe. Ujjaim maguktól találták meg a megfelelő fogást, akárha valamiféle mágia vezetné őket. Aztán megpillantottam a pengét, ami egyből mosolyt rajzolt az arcomra: a gyermekkorom indiános filmjeiből ismert bowie-kés miniatűr verzióján egy polipszerű rajzfilmfigura tekergett. Egyszerre találtam viccesnek, ugyanakkor valamiképpen nyugtalanítónak is. Olyan érzés volt, mint amikor egy sokszor és sok helyen látott szimbólum telik meg hirtelen jelentéssel.

A kanna sivalkodása rántott vissza a valóságba. Vonakodva tettem vissza a kést a tokjába, majd az egészet a konyhaasztalra. Mire azonban kitöltöttem a vizet, teafüvet szórtam a szűrőbe és az egészet beáztattam, az iménti élmény elhalványodott. Magamhoz vettem a teát, némi kekszet raktam egy kis tálkába, és bevackoltam magam a dolgozószobámba a számok, egyenletek és képletek közé.

Másnap reggelig nem gondoltam a késre. Kissé meg is lepett, amikor kimentem a konyhába, hogy ott hever az asztalon. Sápadtnak, elhanyagoltnak tűnt az ablakon beáradó nyári napfényben, így aztán arra gondoltam – valahogy ez tűnt helyesnek -, hogy vele készítem el a szendvicseimet, amiket munkába viszek. Néhány pillanatig szokatlan volt, aztán már úgy szeltem vele a zsemlét, a kolbászt, a sajtot és a zöldségeket, mintha mindig is ezzel dolgoztam volna. Elcsomagoltam az elkészült ételt, leöblítettem a pengét a mosogatónál, majd egy konyharuhával szárazra töröltem.

Sokkolt, ahogy beleszaladt a penge az ujjbegyembe. Nem a fájdalom miatt, mert az az a fajta volt, amit csak azután érez meg az ember, miután felfedezte a kibuggyanó vércseppeket. Megbántva, sőt elárulva éreztem magam, mintha egy régi szerető csalfaságáról győződtem volna meg hirtelen. Dühösen toltam vissza a kést a tokjába, és magamban dohogva kerestem egy sebtapaszt, amivel elállíthattam a vérzést. A furcsa látomást, ahogy a polip magába issza a vérem, és erősebbé, határozottabbá válik a rajzolat a pengén, a túl kevés alvásnak tulajdonítottam.

Néhány perc múlva indulásra készen álltam az előszobában. A régi rutin szerint ellenőriztem a zsebeimet és a táskám tartalmát: iratok, pénztárca, kulcsok, mobiltelefon – semmi nem hiányzott. A folyosóról fordultam vissza, hogy zsebre tegyem a kést.

***

Ez hónapokkal ezelőtt történt. Azóta tagja vagyok számos csoportnak, blognak, fórumnak. Videókat nézek a neten, és alkalomadtán személyesen is találkozom emberekkel, akik szintén a kések szerelmesei. A gyűjteményem is gyarapodott, immár tucatnyi eszköz várja a szentélyemben, hogy újra kézbe vegyem őket. Talán ideje lenne indítanom egy vlogot, ahol másoknak is megmutathatom e hobbi szépségeit.

Tényleg, te nem akarsz közénk tartozni?

Tetszett az írás? Megoszthatod akár nem késes ismerőseiddel is. Véleményedet pedig várom a blog Facebook-oldalán!

Ha pedig nem találsz egy ilyen kést éjszakai sétáid során, itt beszerezheted a saját példányodat!

 

Share This

Ez az oldal sütiket használ.

Erősítsd meg, hogy elfogadod a nyomonkövetési cookie-kat. Amennyiben elutasítod ezeket, akkor a böngészési adatok nem kerülnek harmadik félhez.
Bővebben a cookie-kezelésről.