Manly kések – tényleg férfias?

A Manly márka már régóta izgatja a fantáziámat, elsősorban Dr. Smiri Sándor megszállottságának köszönhetően. Biztos adataim nincsenek, de feltételezem, hogy kevés nála nagyobb rajongója van hazánkban a bolgár márkának. Mivel én még mindig nem győztem meg magam, hogy kell nekem egy ilyen kés. Az előző, Spydercokról szóló cikk után felmerült az ötlet, hogy Sándor megosztaná a Facebook-hozzászólásoknál maradandóbb formában is a gondolatait. Az alábbi cikkben az ő véleményét és tapasztalatait olvashatjátok.

A Manly meg én

Werewolfrulez vagyok, és jobbára filmekről (elsősorban horrorfilmekről) írok egy teljesen más tematikájú blogon. Nem kell azért megijedni, a mostani írásom nem horror lesz, és nem is filmekről fog szólni.

Hobbiszintű későrültként Vaszilij múltkori Spyderco márkatörténetének hatására, illetve az ő biztatására én is billentyűzetet ragadtam, hogy leírjam az egyik késmárkához fűződő bensőséges viszonyom igaz történetét, alátámasztva azt a tézist, hogy bizony a férfiember számára a márkahűség egy igen komoly tényező lehet a késvásárlás kapcsán. Az én fixációm nem a pókos brand vágóeszközeit helyezi a fókuszba, hanem egy másik, sokkal kevésbé ismert cég, a bolgár Manly nevű vállalkozás bicskáihoz és késeihez kapcsolódik.

Körülbelül két éve indult a késmániám. Előtte is volt bicskám, de a tudatos keresés és állománybővítés innentől indult el. Elsősorban a magyar készítők kései érdekeltek, de ezek mellett kikacsintgattam nemzetközi vizekre is.

Manly Comrade

Gerbal Balázs Youtube-videója nyomán felfigyeltem a Manly Comrade nevű slipjoint rendszerű késre, ami ötvözte a hagyományos, egyszerű bicska megoldásait a modern vívmányokkal. Jó árban nyújtott középkategóriás (D2) acélt, elpusztíthatatlannak tűnő G10 markolatot, zsebklipszet és „bolondbiztos” négylépcsős nyitási mechanizmust. Mivel mindig is azt vallottam, hogy egy slipjoint bicska elég mindenre a hétköznapokban, és se az amerikaiakat, se a kínaiakat nem akartam anyagilag támogatni, tökéletes választásnak tűnt a relatíve kis bolgár cég által gyártott Comrade. Be is vált a balkániak bicskája, ma már egy egyedi, Fekete Gábor bólyi késkészítő mester által készített tölgy markolattal segít nekem a mindennapokban. Nálam nem szakadt le a zsebklipsze (pedig csak egyetlen csavar tartja), nem oldotta fel a D2 acélt a verítékem, tehát nekem abszolút nem kellett csalódnom a zsebkésben, már két éve hű társam. Egyetlen igazi hátránya, hogy nem legális méretű, kb. egy centivel hosszabb annál, amit utcai hordás kapcsán a rendőrség Magyarországon jó szemmel nézne.

Peak

A Bladeshop outdoor szaküzlet Off Topic facebook csoportjában volt egy körkérdés kb. egy éve, hogy kinek mi a kedvenc kés márkája. Én némi gondolkodás után a Manlyt írtam be. (Sok variációs lehetőségem nem volt, elsősorban magyar késeim voltak, a Comrade mellett még két Mora késem volt, és kész, kifújtak a „gyári” vágóeszközeim.) Ezután elkezdtem agyalni ezen a kedvenc dolgon, és arra jutottam, hogy beszerzem a gyártó többi bicskáját, hátha azok is beválnak. A Comrade továbbfejlesztéseként beharangozott Peak duóval kezdtem. A kétkezes nyitású verzió a Bladeshopból jött, az egykezes „kamupókot” pedig egy éltárstól vettem. Mindkettő megérte az árát, a Comrade-hoz hasonló nyomott áron kaptam őket, viszont már erős hátsó zárral, a G10-be süllyesztett linerekkel, áramvonalasabb külsővel, és hosszabb pengével rendelkeztek. Tetszettek, beváltak, de a „varázs” már nem volt meg, hiányzott a „modern és tradi keverék” hangulat és a négylépcsős slipjoint megoldás. Így ezek lettek a munkabicskáim, amikhez lelkileg annyira nem kötődöm, de szeretem őket használni, könnyen nyithatóak és jó erősek. Ki is váltották udvari felhasználásban a Mora Robustjaimat, amiktől rövidesen megváltam. A kétkezes nyitású Peaket egy AliExpressről vásárolt csavaros nyitópöcökkel egykezes rendszerűvé változtattam, így már felcserélhető lett a két kés egymással… Nem teljesen azért, mert a kétkezes verzió a vaskos szablyaéllel jobban repeszt, mint az egykezes full flat grindos pengéje, de majdnem…

Manly Wasp és Patriot

A Manly mánia azonban nem állt meg nálam ezen a ponton, úgy éreztem, hogy be kell szereznem egy Manly Waspot is, ami a Comrade legalizált verziójaként vált ismertté a webshopokban. Megvásárlás után kiderült, hogy a Wasp a tökéletes gentleman’s folder nekem. Legális pengeméretű, még éppen kényelmes méretű markolata, kétoldalra átszerelhető deep carry zsebklipsszel rendelkezik, többlépcsős slipjoint nyitási rendszere van. És ami a legjobb, hogy 20 ezer alatti áron csúcsminőségű porkohászati acéllal adják (CPM S90V). Amíg mindkét kezem egészséges, számomra a Wasp a perfekt EDC bicska. Mióta megvan, imádom, rögtön kettőt is beszereztem belőle. Kicsit aggódtam ugyan az acél élezhetősége miatt, de egyrészt a nagyszerű éltartása miatt csak nagyon ritkán kell fenni, másrészt egy kis türelemmel kerámia rúdon is borotvává lehet varázsolni a kis darazsat (kipróbáltam). Már csak fára kell cserélnem a G10-es markolatpanelt, mert az jobban közel áll a szívemhez, és – úgy hiszem – elérem a „férfias” tökéletesség állapotát.

„Becsületből” megvettem a Manly Patriotot is, ami fix pengésként hozza kb. ugyanazt, amit a Comrade. A kés jellemzői a baráti ár, a remek acél, a 4 mm-es pengevastagság, és a jól illeszkedő kydex tok, amihez övbújtatót is mellékel a gyártó. Rögtön el is passzoltam hatására a maradék fixeimet is. Sajnos csak ritkán használom (EDC-re, kisebb munkákra elég a bicska is), de ha a gyermekem nagyobb lesz, és túrázni kezdünk, akkor majd eljön a Patriot ideje is!

Végezetül

A mostani állapot szerint az összes eddig kiadott Manly típusú késből/bicskából tulajdonomban van legalább egy, kivéve a csak egy helyről, Németországból beszerezhető „nagyvas” Drugart. Annak sajnos nem annyira tetszik a formája, és ha nagy csapkodós fixről beszélünk, akkor minimum 16 centisben, és 6 mm pengevastagságúban gondolkodom, a Drugar meg kisebb…

A Manly tehát az én szememben egy nagyszerű kis cég. Általában háromféle acéllal kínálják a termékeiket (D2/CPM 154/CPM S90V – a Wasp a kivétel, ott Sandvick acéllal jön az alapvariáns), az ismertebb vállalatokhoz képest olcsón, a markolatpanelek színeinek széles változatossága mellett. A formáik egyszerűek, funkcionálisak, sallangmentesek. Aki kevés pénzért szeretne prémium acéllal ellátott kést, és nem zavarják a hagyományos zárszerkezetek (slipjoint és back lock), valamint az a tény sem bosszantja, hogy a kését nem Kínában vagy Thaiföldön gyártották, hanem Európa déli részén, az bátran tegyen próbát a márkával. Szerintem megéri.

Köszönöm Sándornak az írást, remélem, hozzám hasonlóan másoknak is érdekes volt. Noha a kések neve még mindig elég fura, a Férfias Elvtárs és a Férfias Darázs a mai napig mosolyt csalnak az arcomra, a Férfias Csúcsról nem is beszélve, továbbra is látok fantáziát a márkában.

Ti hogy vagytok vele? Kis gyártók, nagy gyártók, magyar kések? Észrevételt, hozzászólást továbbra is szívesen fogadok akár itt, akár a blog Facebook-oldalán.