Miért veszünk késeket?

Szerző: | máj 10, 2020 | Elmélkedés | 0 hozzászólás

Ha ezt a blogot olvasod, akkor azt gyanítom, hogy a környezeted szerint túl sok késed van. Vagy túl sok lámpád. Vagy túl sok órád. Néha elhangzanak ezzel kapcsolatos megjegyzések, te meg nem tudod, hogy egyáltalán mi az, hogy túl sok kés. Van, aki szerint kettő is, mások meg a huszonhetediket vagy a százhuszonhetediket készülnek beszerezni. Vajon mit várunk ezektől az eszközöktől, amelyek beszerzése – lássuk be – nem feltétlenül indokolható racionális érvekkel? Ebben az írásban erre a kérdésre keresem a választ. Spoiler alert: nem fogom megtalálni.

Tárgyak bűvöletében

Mindennapi életünkben tárgyakkal vagyunk körülvéve. Sokkal vagy kevéssel: ez egyéntől és nézőponttól függ. Valakik szeretnek gyűjtögetni, felhalmozni, mások – akár természetükből fakadóan, akár a manapság népszerű minimalizmust, mint divatot meglovagolva – próbálnak egyszerűsíteni az életükön. Az bizonyos, hogy szükségünk van tárgyakra, elvégre többek között az eszközhasználat emelte ki az emberiséget az állatvilágból. Az azonban már sok esetben nem egyértelmű, hogy vajon mi használjuk a tárgyainkat, vagy a tárgyaink használnak minket.

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt mondom, a nyugati világban a valóban szükségesnél több anyagi dologgal vesszük körül magunkat. Ennek is sok oka van, a tárgyak ugyanis nem önmagukban léteznek csak. A funkciójukon kívül sok egyéb jelentést is hordozhatnak. Járhat velük státusz, megbecsülés; szükségünk lehet rájuk ténylegesen, vagy csak társadalmi nyomás miatt szerezzük be vagy használjuk őket. Lehet, hogy kényelmesebbé teszik az életünket, de az is lehet, hogy megbonyolítják, mégis ragaszkodunk hozzájuk.

Ne felejtsük el azt sem, hogy a fogyasztás – sok esetben a túlfogyasztás – a modern gazdaságok motorja. Ha nem fogyasztunk, megáll az élet, és összeomlik az a típusú társadalmi berendezkedés, amelyben élünk.

Eszköz vagy valami más?

Hogy a fenti elrugaszkodott eszmefuttatást egy kicsit közelebb hozzam a hobbinkhoz, szeretném leszűkíteni a témát az edc-vel kapcsolatos holmikra. Természetesen ez is egy meglehetősen széles spektrum, elvégre rengeteg dolgot aposztrofálhatunk edc-felszerelésnek. Kések, multiszerszámok, lámpák, órák: a lista sokáig folytatható.

Én szeretem magam azzal nyugtatni, hogy a beszerzéseim nagyrészt racionálisak. Kell egy új kés, mert: és itt következik egy felsorolás. Milyen célra, milyen paraméterekkel, milyen árfekvésben. Csakhogy az a bökkenő, hogy a milyen célra többnyire – ha jobban belegondolok – már nem egy valós igény a részemről. Most például valami vidám színű markolattal rendelkező, könnyű kést keresek, mert jön a nyár. Szükségem van rá? Nincs. Kell? Igen.

Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a beszerzéseim egy részét meg tudom azzal indokolni, hogy a bloghoz kell. Megveszem, kipróbálom, írok róla, és ha nem jön be, legfeljebb eladom. Kisebb vagy nagyobb veszteséggel ugyan, de én még nem találtam olyan hobbit, ami valóban ingyenes lenne.

De mi lehetne más egy edc eszköz, mint használati tárgy? Nos, sok minden egyéb.

Az edc-közösség

Azt gondolom, hogy Magyarországon nem elterjedt ez a kifejezés, de külföldön elég sokat használják. Ahogy a nevében is benne van, azoknak az embereknek a csoportját takarja, akik valamilyen módon ennek a hobbinak a művelői. Ha jobban belegondolunk, mindenkinek vannak olyan tárgyai, amelyeket nevezhetne edc-nek, akár még egy bicskája és lámpája is van, de számára ezek tényleg csak eszközök. Megveszi, használja őket, és ezzel a téma részéről le van zárva.

És akkor vagyunk mi, hobbisták. Videókat nézünk, Facebook-csoportokat böngészünk, fórumokat, netán blogokat olvasunk. Tájékozódunk, hogy mik az újdonságok, kinek milyen felszerelési tárgy vált be adott feladatra, vagy csak arról, hogy mi a menő.

Befolyásolnak minket, és mi is befolyásolunk másokat: a képeinkkel, posztjainkkal, hozzászólásainkkal. Ez persze részben jó dolog, mert több információ birtokában megfontoltabb döntéseket hozhatunk. Ugyanakkor megvannak az árnyoldalai is, mert óhatatlanul elkezdünk olyan termékek után vágyakozni, amelyekre – racionálisan – nincs szükségünk.

Furcsa indokok

De mi lehet egy edc-eszköz, ha nem használati eszköz? Erre a kérdésre sokféle válasz elképzelhető. Lehetnek ezek férfiékszerek (lásd Leatherman Thread), beszélgetés-indítók, státusszimbólumok. Valakit a gyűjtőszenvedély hajt, másokat a hagyományőrzés motivál, megint mások érzelmi okokból birtokolnak, hordanak egy tárgyat.

Van azonban még egy fontos tényező: sokunknak ez a hobbi egyfajta önkifejezési mód. Amellett, hogy a tárgyak jelentős része tényleg hasznos, a birtoklásukkal, hordásukkal közelebb kerülünk ahhoz a képhez, amilyennek magunkat szeretnénk látni, vagy szeretnénk, hogy mások olyannak lássanak minket.

Lássuk be, ez az edc-világ egy meglehetősen maszkulin hobbi, és ez talán nem véletlen. A különböző kések, órák, szerszámok azt sugallják, hogy viselőjük – és használójuk – egy aktív, tevékeny ember, aki megold dolgokat. Manapság, amikor sokan olyan munkát végeznek, ahol ezek a személyiségjegyek háttérbe szorulnak, szükségünk lehet egy tárgyiasult kifejezésére a férfiasságunknak.

Nem is beszélve egy kissé talán kapcsolódó hobbiról, vagy életformáról: a bushcraft a modern életből való menekülést, a hagyományos értékek keresését szimbolizálja számomra. Én persze továbbra is maradok egyszerű fotelrambó, aki egy erdei sétára az átlagosnál több kést visz magával, de sokan ennél lényegesen mélyebben foglalkoznak a dologgal.

Sokan nem engedhetünk meg magunknak drága autókat, itthon a lőfegyverek viselése sem elterjedt, de egy jó kése, órája, multifogója szinte mindenkinek lehet.

Venni vagy nem venni?

Ezt a kérdést nyilván mindenkinek saját magának kell eldöntenie. Ahogy fentebb már említettem, ez egy hobbi, és mint olyan, pénzbe kerül. Többe vagy kevesebbe: ez elsősorban az emberen múlik. Szerencsére tényleg nem kell megnyernünk a lottóötöst, ha szeretnénk egy kicsit megmártózni az edc világában. Néhány tízezer forintért már minőségi eszközöket kapunk, és ezeket sem szükséges egyszerre beszereznünk.

És ha ezzel egy kicsit közelebb kerülünk a boldogsághoz, akkor miért ne? Én a magam részéről keresek tovább valami könnyű, vidám színű foldert a nyárra.

Te miért vásárolsz késeket? Mondd el akár itt, akár a blog Facebook-oldalán!

Mora Kansbol
Share This

Ez az oldal sütiket használ.

Erősítsd meg, hogy elfogadod a nyomonkövetési cookie-kat. Amennyiben elutasítod ezeket, akkor a böngészési adatok nem kerülnek harmadik félhez. Bővebben a cookie-kezelésről.