Mora Kansbol

A Mora Kansbol a svéd gyártó újabb modellekből álló triumvirátusának egyik tagja. A Garberg és az Eldris után sokat gondolkodtam, hogy kell-e nekem ez a modell is, és végül úgy döntöttem, hogy miért ne? Az ára nem túl vészes, az interneten elég sok pozitív véleményt találni róla. Az utolsó lökés az volt, amikor kijött a tesztben is szereplő Burnt Orange színű verzió: nem tétováztam tovább, rendeltem egyet magamnak.

Műszaki adatok

Pengehossz: 109 mm
Markolathossz: 117 mm
Teljes hossz: 226 mm
Pengevastagság: 2,5 mm
Penge anyaga: 12C27
Markolat anyaga: Poliamid/gumi
Tömeg: 188g

Külcsín

Ahogy a másik két újabb Mora-modell, úgy a Kansbol is őriz valamit az elődök formavilágából, ugyanakkor kevésbé tűnik gazdaságosnak vagy túlzottan letisztultnak. Semmiképp nem nevezhetjük túldizájnoltnak a kést, mégis számos apró részletet találunk rajta, ami arról árulkodik, hogy alapos és tudatos tervezés eredményével van dolgunk.

Az elsőre semlegesnek tűnő markolat kitűnően illik a kézbe, a kétkomponensű anyaghasználat, és a műanyag betét textúrája pedig még stabilabb fogást eredményez. Ugyanebben segít a penge előtti kiszélesedés, ami ujjtámaszként is funkcionálhat, illetve a markolatvég madárfej formája. Ez utóbbi akkor is jó szolgálatot tehet, ha csapkodni szeretnénk a késsel, habár a tömegéből és méretéből adódóan nem elsődlegesen erre készült a Kansbol.

Amennyiben mégis befognánk ilyesmire, a markolat végén kapunk egy zsinórfuratot is, amivel biztonságosabbá tehetjük a csapkodást.

A clip point-szerű penge kétféle leélezést kapott. A markolathoz közelebb egy szélesebb, vasagabb skandi éllel, míg a hegyhez közelebb egy elvékonyított leélezéssel látták el. A penge egyébként alapból nem túl vastag, mindössze 2,5 mm-es, ebből – és a markolattüskés kialakításból – sejthetjük, hogy nem kifejezetten durva feladatokra szánták.

Belbecs

Fixpengés késről lévén szó, itt túl sokat nem tudok elmondani, főképp, hogy az anyaghasználatot már részben érintettem egy picit fentebb. Amiről nem beszéltem, az a penge anyaga. A Kansbol 12C27 acéllal készült, ami szerintem nem rossz az árához képest, habár a nagyobb tesónál használt 14C28N egy kicsit jobban megdobogtatta volna a késbarátok szívét.

Ahogy szintén említettem már, a kés markolattüskés kialakítású. Ha valaki tényleg durva feladatokra szánja, akkor talán kevés lehet, de miután egy Companion is elég sokat kibír, azt gondolom, hogy egy átlagos felhasználó számára bőven elég lehet, még ha néha ütőfázásra is szeretné használni.

A fotelrambó és a Mora Kansbol kalandjai

Bajban vagyok, amikor fixpengés késeket – főképp túra- vagy bushcraft modelleket – szeretnék bemutatni. Mindig hangsúlyozom, hogy nem vagyok szakértője a témának, a fixek mintegy a késes hobbi mellékágaként jöttek számomra. Így aztán fogalmam sincs, hogy számotokra nyújtanak-e bármiféle érdemi információt az amatőr tesztjeim.

Ennek ellenére néhányszor magammal vittem a Kansbolt erdei kirándulásaimra, és próbálgattam, hogy milyen vele dolgozni. A legfontosabb, amit tapasztaltam vele kapcsolatban, hogy a markolat meglehetősen kényelmes. Akár tollaságat faragtam, akár nyársat hegyeztem vele, a kés fogása végig komfortos maradt. A Garberget még így is kényelmesebbnek érzem egy árnyalatnyival, de szerintem a Kansbol is kitűnően teljesít.

Ami a vágási teljesítményt illeti, nekem szoknom kellett a kést. A kettős leélezés, és a Morákra jellemző „skandi élszalaggal” ellátott él eleinte picit furcsa volt, de végül azért meg tudtam vele csinálni, amit szerettem volna. Amikor a konyhában is kipróbáltam, azt tapasztaltam, hogy a kés hegy felőli része kitűnően dolgozik, de valahogy nem volt teljesen természetes vele a munka, mivel a durvábban élezett rész, és a kettő közötti átmenet furán működött. Nyilván, ha sokat használjuk a kést, és jobban ráérzünk, könnyebben megy a dolog, de nekem elsőre valahogy természetellenes volt vele a munka.

Természetesen az ütőfázást is kipróbáltam. Ez sem jelentett gondot a Kansbolnak, habár a Garberg vastagabb pengéje jobban repeszti az anyagot. Problémám ezzel a késsel sem volt, a faaprítás végeztével a kés még mindig kitűnő egészségnek örvendett.

Hordhatóság és karbantartás

A Kansbol kétféle kiszerelésben vásárolható meg. Az egyszerűbb verzió, amelyet én is birtoklok, egy egyszerű övbújtatóval érkezik, amelynek segítségével övön hordható a kés. Kapható egy olyan változat is, amely egy úgynevezett Multi Mount rendszert is tartalmaz, amivel sokféleképpen, különböző állasokban szerelhetjük fel a kést akár a ruházatunkra, akár a táskánkra.

Maga a tok egyszerű műanyag, de a funkcióját tökéletesen ellátja. Jobb- és baloldalon is hordható. Erősen, biztonságosan tart, így nem kell félnünk attól, hogy elhagyjuk a kést. Amit hiányoltam róla, az valamiféle ujjtámasz, ami a kés elővételekor segíthet, nekem egy picit így macerás volt a használata.

Ami a karbantartást illeti, én egy Sharpmaker segítségével éleztem meg használat után. A mikro élszalag miatt működik a dolog, nálam profibb és igényesebb éltársak persze kialakíthatnak rajta hagyományos skandi élt is. A 12C27 egy hálás acél, jól élezhető, és relatív jól ellenáll a korróziónak is, a jó értelemben igénytelen markolat és tok pedig egyszerűen tisztítható, és különösebb ápolást sem igényel.

Összegzés

A Mora Kansbol szerintem egy jól eltalált kés, ha egy nem túl drága, mégis minőségi darabot szeretnénk a felszerelésünkbe kirándulásokhoz, túrákhoz. Az ára sem vészes, az övbújtatós verziót kedvezménnyel egy picivel tízezer forint alatt megvásárolhatjuk.

Hogy van-e létjogosultsága ennek a modellnek az igazán olcsó Morák vagy a Garberg mellett, esetleg egy Eldrishez, már egy fogósabb kérdés. Nekem – főleg ebben a színben – megtetszett, és a jól illik a túracipőmhöz is.

Ti milyen fixpengést használtok? Osszátok meg velem a gondolataitokat akár itt, akár a blog Facebook-oldalán!