Múlt, jelen, jövő
A múlt
A Rambo-kést Adrián csórta el a bátyjától, és hozta ki a Csónakázó-tóhoz. Nagy méretű, bőrtokba rejtett kés volt, a markolatvégen iránytűvel, szóval nem lehetett más, mint Rambo-kés. Nekünk ez sokat jelentett: kaput egy fantáziavilágba, ahol még nem volt fontos az acél, a márkanév, az élszög, csupán az, hogy milyen képzeletbeli kalandokat élhetünk át ezzel a késsel. Így változott a tó körüli néhány méternyi gyékényes mocsárvidékké, az azóta kutyafuttatóvá nemesített Kiserdő dzsungellé. A kés tehát elsősorban szimbólum volt, nem eszköz.
Noha gyerekkoromban természetesen találkoztam igazi késekkel is, a családban senki nem volt megszállottja ezeknek a tárgyaknak. Persze nagyapám a kifőzdében nem az ott kapott műanyag késsel vágta az oldalast, hanem a saját bicskájával, ez sosem vált beszédtémává. A legtöbb kés, amivel gyerekként és kiskamaszként találkoztam, könyveken és filmeken keresztül jutott el hozzám. Indiános regények, a Tüskevár, majd T. O. Teas, Richard Marcinko és Nemere István írásai. Különböző hangalámondásos VHS-ek, pocsék képminőséggel, néha zavaros történettel, de Rambo és Cobretti hadnagy pengéi, na meg az ominózus késpárbaj a Commando végén a mai napig velem vannak.
A jelen
Végső soron – azt hiszem -, ezen álmok miatt váltam bloggerré. A kések nagyjából húsz éve kísértettek meg komolyabban, de kellett némi idő, amíg teljesen magába szippantott ez a világ. Késeket gyűjteni és használni persze jó dolog, de szerettem volna valami mást, valami többet kihozni ebből.
Írni mindig is szerettem, ahogy olvasni is, és magyarul sajnos kevés írott tartalom van a neten ebben a témakörben. Úgy döntöttem tehát, hogy a megszerzett késekről megírom a gondolataimat, hátha másoknak is segítek ezzel. Aztán a blog mellett – ami, remélem, fejlődött a kezdetek óta – lett Instagram, Facebook-oldal, és végül csoport is, ahol végre nem csak engem lehet hallgatni, hanem beszélgetni is lehet a közös hobbinkról.
A jövő
A jövő szüntelen mozgásban van – ahogy Yoda mester mondja. Talán észrevettétek, hogy az utóbbi időben kevesebb tartalom van minden felületemen. Ez sajnos nem a lustaságom műve, hanem egy egészségügyi problémáé, aminek sajnos nem látom még a végét.
De bízom benne, hogy hamarosan minden visszatér a régi kerékvágásba.
Linkek
Ha szeretnél naprakész lenni a bloggal kapcsolatban, akkor a Facebook oldalon találsz gyakori tartalmat.
Ha te is hozzájárulnál a késes tartalmak szaporításához, akkor a Négyszögletű Pengeerdő csoportban várunk szeretettel.