Nyakkések

Szerző: | márc 1, 2020 | Fixpengés, Írások, Kések | 0 hozzászólás

Nyakkések. Az amúgy is megosztó kis fix kategóriának egy érdekes alcsoportja, amitől még sok késkedvelő is idegenkedik. A nem késesektől pedig erre a szóra kaptam a legtöbb értetlen arckifejezést, szemöldökfelhúzást, esetleg hülyes kérdést. (Nyakkés? Azzal nyakakat vágsz el?) Számomra azonban különleges helyet foglal el ez a kategória, ennek is főleg egy tagja. Mert ugyan munkában tényleg hordok és használok foldereket is, a legtöbbször mégis a nyakamban lógó CRKT Minimalist után nyúlok. Ez az írás nem egy konkrét kés bemutatója lesz, hanem egy személyesebb történet. Rólam, a nyakkésekről, és ami ezekről eszembe jut.

Útkeresés

Néhányszor kifejtettem már, hogy a tapasztalataim alapján a legtöbben, akik belekeveredünk ebbe a hobbiba, végigmegyünk egyfajta evolúción. Általában egyetlen késsel kezdődik, amiről azt gondoljuk, hogy ez minden igényünket ki fogja szolgálni. Aztán – akárhonnan is indultunk, folderektől, fixektől, tradi bicskáktól – rájövünk, hogy ez feltehetőleg hiú ábránd, és elkezdünk különböző feladatokhoz különböző eszközöket keresni. A keresés során pedig többnyire ráébredünk, hogy nem elég egy kategóriában nézelődnünk, és előbb-utóbb kipróbálunk olyan darabokat is, amelyekről sohasem gondoltuk volna, hogy valaha birtokolni fogjuk őket.

Az én utam egy modern stílusú, egykezes folderrel kezdődött. Ezt hordtam mindig, mert nem volt más. Használtam klasszikus edc szerepkörben és munkában is, és bár alapvetően mindent meg tudtam vele csinálni, amit szerettem volna, éreztem, hogy nekem a munkahelyemen egy kicsit más kell. Egy kisebb méretű fixpengés, amit nem kell kinyitni és becsukni, hanem amint előhúzom, már nyílhat is a doboz, hasadhat a zsugorfólia vagy szeletelődhet a kartonpapír.

Ehhez pedig fixpengés kés kellett, méghozzá kisméretű fix.

Fixek. Kicsi fixek.

Ahogy a bevezetőben már említettem, a kis méretű fixpengés kések – az én tapasztalataim szerint – megosztó kategória. A legtöbben edc-re inkább foldert vagy tradi bicskát hordanak elsősorban, amit zsebre tesznek, és nem kell többet gondolkodni rajta. A fixeknél kicsit más a helyzet, mert többnyire kicsit kényelmetlenebbül hordhatóak.

Kell egy praktikus tok, amihez szükség van valamilyen rögzítési megoldásra, és hazánkban az sem hátrány, ha nem látják egyértelműen, hogy egy kést hordunk az övünkre fűzve a mindennapokban. Bár ez utóbbi kritérium engem a munkahelyemen nem korlátozott, az övre fűzött fixet téli időszakban körülményesebben tudtam használni, mint bármely foldert. Túl sok réteg alól kellett előbányászni, majd elrakáskor ugyanígy meg kellett küzdeni az útban lévő ruhadarabokkal.

Olyan megoldást kerestem, amivel a kés tényleg mindig kéznél van. Így jutottam el a nyakkésekhez.

Nyakkések – Mindig kéznél

Kézenfekvő volt tehát, hogy elkalandozzak a nyakkések világába. Noha voltak ellenérzéseim a dologgal kapcsolatban, mivel még nyakláncot sem hordtam soha, úgy gondoltam, hogy érdemes tennem egy próbát. Ezek a kis méretű fixek ugyanis, úgy tűnt, pont az én problémára kínálnak megoldást. Egy megfelelő láncon van egyéb zsinóron a nyakba akasztva ugyanis tényleg mindig kéznél vannak, és munkában simán viselhetem őket a ruházatomon kívül, a legtöbben ugyanis egy furcsa nyakláncnak nézik.

CRKT Ed Halligen’s Neck P.E.C.K.

Az első nyakkés, amit kipróbáltam, a CRKT által gyártott, Ed Halligen által tervezett Neck P.E.C.K. volt, ami a P.E.C.K. (Precision Engineered Compact Knife) folder nyakkéssé alakított változata volt. Amikor megvásároltam a helyi Army Shopban, még annyit sem tudtam a késekről, mint most. Tetszett a dizájn, megfelelt az általam támasztott kritériumoknak: kicsi volt, könnyű, és nyakkés volt.

Éveken keresztül megelégedéssel használtam a hibái ellenére is, nekem tökéletesen bevált arra, amire szerettem volna. Ez a kés kapott hideget és meleget, és bár már nem egy szépség, de az igénytelenségének köszönhetően a mai napig működik.

CRKT Minimalist Wharncliffe

Úgy alakult, hogy a következő, rendszeresen használt nyakkésem is egy CRKT lett. Noha különösebb problémám nem volt az előzővel (talán a vésőél és a félfogazott penge zavart egy kicsit, de igazából utóbbinak is megvan az az előnye, hogy amikor a fő penge már életlen, akkor ezzel a fogazással, ha nem is szépen, de még mindig lehet vágni), annyira megtetszett a dizájn, hogy váltottam.

Szerencsére itt sem kellett csalódnom. A pehelykönnyű kés abszolút nem zavart nyakban hordva, a háromujjas markolat meglepően kényelmes volt, és a pengeforma és – méret is bevált. Olyannyira, hogy néhány hónap használat után vettem egy másik példányt tartalékba, meglehetősen kedvező áron.

A P.E.C.K.-kel ellentétben a Minimalist a mai napig kapható, többféle pengekialakítással, bár sajnos az anyagminőség romlott az évek során.

Nyakkések – Munka közben

Az általam használt nyakkéseknek természetesen megvannak a maga korlátai. Nem is készültem most részletes bemutatóval: egyetlen, számomra fontos felhasználási módot szeretnék csak kiemelni, ez pedig a kartonbontás.

Mind a Neck P.E.C.K., mind a Minimalist pengemérete és -formája rendkívül jól működik akkor, ha a heggyel szeretnénk precíz vágásokat végezni. Sok termék dobozán szerepel egy figyelmeztetés, hogy ne bontsuk éles eszközzel, mert megsérülhet a benne lévő áru. Nos, ezzek a két késsel még sohasem vágtam el így semmit, míg másik pengével sajnos igen.

A mellékvágányok

Az évek során kipróbáltam más kis fixeket is nyakkésként, gyáriakat és hazai készítőktől származóakat egyaránt. Sajnos a legtöbb nálam nem működött, és legtöbbször azért, mert túl vastagok vagy túl nehezek voltak. Nem szerettem azokat sem, amelyek nem valamiféle szintetikus tokban voltak, mert a bőrtokoknál jellemzően kellett valamilyen plusz rögzítési megoldás, ami akadályozta a gördülékeny használatot.

Nyakkések az erdőben

Alapvetően azt gondolom, hogy a nyakkések jellemzően nem erdei felhasználásra készülnek. Egy üdítő kivétel persze van, amiről már én is írtam, ez pedig a Mora Eldris. A linken található írásban erről a késről bővebben is olvashattok.

A másik, outdoor használatra szánt kés, amiről én tudok, és egy replikáját volt alkalmam kipróbálni, az az ESEE Izula. Nekem ez sajnos túl nagy volt nyakban hordva, ráadásul az eredeti példányok ára kissé borsos, így nem hiszem, hogy újabb esélyt fogok adni neki.

Összegzés

Számomra a nyakkések a mindennapok részét képezik. A folder mellé, másodlagos késként hordom őket, de sok esetben mégis ezek az elsődeleges vágóeszközeim munka közben. Próbáltam már őket utcán hordva is, póló alatt, és úgy is működnek, bár ehhez a megoldáshoz nem szívesen nyúlok.

Örülnék, ha azt mondhatnám, hogy a Minimalist személyében megtaláltam az igazit, tudom, hogy nem lenne igaz. Már most is vannak a listámon olyanok, amiket szívesen kipróbálnék, de ezeket egyelőre fedje jótékony homály.

Ti hordok nyakkéseket? Mit ajánlanátok kipróbálásra? Osszátok meg akár itt, akár a blog Facebook-oldalán.

Share This

Ez az oldal sütiket használ.

Erősítsd meg, hogy elfogadod a nyomonkövetési cookie-kat. Amennyiben elutasítod ezeket, akkor a böngészési adatok nem kerülnek harmadik félhez.
Bővebben a cookie-kezelésről.