Puskel Nessmuk Kukta

A Puskel Nessmuk Kukta cikk írásával kemény édesburgonyába vágtam a késemet. Egyrészt magyarázhatom megint, hogy ha nem írok magyar késekről, akkor ez itt mi. Másrészt hogy jön ahhoz egy késblogger, aki minden bemutatandó darabot egy raktárban tesztel, hogy konyhakésekről írogasson? Harmadrészt már elöljáróban le kell szögeznem, hogy nem vagyok szakács, és nem mozgok otthonosan a konyhában. De ha vágni kell, akkor bárhol lehet rám számítani, nem igaz?

Műszaki adatok

Teljes hossz: 238mm
Pengehossz: 118mm
Penge anyaga: 1.4116
Penge vastagsága: 1,5mm
Markolat hossza: 120mm
Markolat anyaga: Sapelli mahagóni
Tömeg: 81g

Magyarázom a bizonyítványomat

Amikor annak idején megírtam a cikkemet arról, hogy miért nem írok magyar késekről, amellett, hogy igyekeztem ezt a döntésemet alátámasztani, azért hagytam magamnak egy kiskaput. Méghozzá azt, hogy nem gyakran írok róluk. Előfordulhat a csillagoknak az a kedvező együttállása, hogy mégis rászánom magam ilyesmire. Ennek sok oka lehet, a Puskel Nessmuk kukta bemutatót elsősorban az irigység szülte.

Történt ugyanis, hogy tavaly megláttam egy képet, amelyet a Vaszilij EDC Ultras egyik oszlopos tagja posztolt. Könnyen kitalálhatjátok, hogy egy ilyen kés volt rajta. Elsőre megfogott, a pengeformát ugyanis kedvelem, Balázs véleménye pedig meglehetősen pozitív volt. Aztán az öcsém kérdezte, hogy hol lehet ilyen kést vásárolni, és mivel a készítő a késes közösség egyik ismert tagja, rákérdeztem nála a dologra. Az öcsém végül nem vásárolt, bennem azonban lepetézett a késbogár, így végül vennem kellett egyet magamnak.

Miután magam is kipróbáltam a kést, felötlött bennem, hogy biztosan titeket is érdekelnek a vele szerzett tapasztalataim, szóval nem volt más hátra, mint megírni ezt a bemutatót.

Külcsín és belbecs

Bár egy kép többet mond ezer szónál, azért leszögezem, hogy a vásárlás egyik mozgatórugója az volt számomra, hogy ez a kés jól néz ki. Otthon gyári műanyag nyelű konyhakéseket használunk, és régóta vágyam volt egy természetes, esztétikailag is kellemes konyhakés beszerzése.

A Puskel Nessmuk Kukta pedig tetszetős darab. Mind a vonalvezetése – kiváltképp a pengeforma -, mind a markolatnál használt sapelli mahagóni jól néznek ki. Nyilván lehetne belőle puccosabb verziókat is elképzelni, de nekem bejön az egyszerűsége. Az 1.4116 acél pedig kissé túlmutat az átlagos gyári darabok anyagfelhasználásán, a jó korróziótűrés mellett az éltartás is megfelelő.

A megmunkálással kapcsolatban sem lehet okunk panaszra. Minden részlet a helyén van ennél a késnél, igényes munkáról van tehát szó. Külön kiemelném már itt a penge leélezését: az 1,5mm vastag, kissé konvex él egy finom élben végződik, amit szintén remekül oldott meg Marci.

Puskel Nessmuk Kukta – Munka közben

Végre egy kis változatosság: ezt a kést nem vittem magammal dolgozni. Otthon, a konyhában használtam eleinte kisebb munkákra: bejgli- és kenyérszeletelés, gyümölcsvágás és hasonlók. Aztán, amikor kiderült, hogy bemutató is lesz belőle, úgy döntöttem, hogy egy komplett főfogást fogok elkészíteni vele. Na, nem kell nagy dologra gondolni, sült sertéskaraj készült édesburgonyával, és paradicsomsalátát tálaltam mellé.

A Puskel Nessmuk Kukta pedig remekelt, még az én képzetlen kezemben is. Az 1,5mm-es, borotvaéles penge könnyen megbirkózott minden feladattal, legyen szó akár zöldségek és gyümölcsök, pékáruk vagy húsok vágásáról. A penge formája ideális többféle vágásmódra, akár hagyományos módon szeletelünk vele, akár az ún. rocking cut technikát használjuk, a kés remekül működik.

Kitűnően sikerült a markolat ergonómiája is. Voltak ezzel kapcsolatos prekoncepcióim, hiszen olvastam Marci írását a témában, és nagy örömmel tapasztaltam, hogy a gyakorlatban is kamatoztatta a tudását. Számomra kitűnően kézre állt a kés, kényelmesen tudtam vele dolgozni. Külön kiemelném a markolatvég madárfej kialakítását, ami plusz egy extra kényelmi – és biztonsági – funkció.

Az egyetlen hátránya a késnek a penge hosszúságából adódik. Ez nyilván szándékosan ilyen: a Puskel Nessmuk Kukta ugyanis nem szakácskés, tehát nem ezzel fogunk minden feladatot megoldani. A sertéskarajt és a nagyra nőtt édesburgonyákat is fel tudtam ugyan dolgozni vele, de éppenhogy: ide már elkelt volna egy 160-200mm-es pengéjű szakácskés.

Ahogy az ergonómia, az acél és az él kialakítása is jól vizsgázott a gyakorlatban: a kés végig megfelelő munkaéllel bírt, és igazából nem volt szükség élezésre főzés után sem. Azt gyanítom, hogy egy egyszerű kerámián időnként megfenve sokáig jól fog szuperálni.

Szóval a kés remekelt, a séf kevésbé: mivel többet fotóztam, mint sütöttem, kissé sikerült megégetnem kissé a húst és az édesburgonyát is. De ez nem a Nessmuk Kukta hibája.

Összegzés

Két dolog biztosan kiderült a fentiekből. Egyrészt nem vagyok szakács, így teljesen laikusként írtam a tesztet. Másrészt a Puskel Nessmuk Kukta egy remek kés, amivel öröm a munka. Nyilván más vágóeszközzel is boldogultam volna, de ott hol a motiváció, hogy fotókat készítsek, és még írjak is az eredményről?

Szóval ajánlom ezt a kést mindenkinek, aki szeret a konyhában dolgozni, meg a hölgyeknek is, hogy lepjék meg partnerüket valami jó konyhakéssel. Akkor ugyanis önként és dalolva fognak megjelenni, ha vágásról van szó.

Puskel Márton István miniinterjú

Marcit sokan ismerhetik az online késes közösségekből. Számomra afféle szürke eminenciás ő, akire sokáig csak lelkes éltársként gondoltam. Persze olvastam az írásait a Magyar késeken, meg láttam a képeket a gyűjteménye darabjairól, de azt nem tudtam, hogy készít is vágóeszközöket. Itt az ideje, hogy kicsit jobban megismerjük őt!

Mióta foglalkozol késekkel, mi volt az első darab, amit elkészítettél?

A jó kések tisztelete, szeretete gyakorlatilag egybefonódott a családfánkkal. Sokan arra büszkék, ha őseik között nemesi felmenők vannak, én arra, hogy keményen dolgozó, szívós, eszes gazdálkodó emberek mutattak nekem példát. Gyakorlatilag „kések között” nőttem fel. Legyen szó disznóvágásról, konyhai feladatokról, kerti munkáról, vagy akár horgászatról mindenhez volt célzottan alkalmazott kés.

A középiskolában is hozzám fordult biológiaórán a tanárunk, amikor egy almát ketté akart vágni (akkor még nem volt főbenjáró bűn, ha egy kis bicska lapult az iskolatáskában), és a kollégiumban is hozzám kerültek a tompa kések némi rehabilitációra. Azóta is emlegetik többen, hogy ott tanultak meg tőlem bögre alján kést élezni. Gyakorlatilag kölyökkorom óta javítok, élezek késeket, de az önálló készítés dédelgetett álma hat éve vált valóra, amikor elkezdtem összerakosgatni késes műhelyemet.

Az első darabom egy puukko volt, amit – bár egyszer a kutyám megszerezte és megrágta a nyelét, ezért elég viseltes – azóta is használok.

A gyári vagy a kézzel készült darabok állnak közelebb hozzád?

Mindkettő kategóriában vannak kedvenceim. Egy egyedileg, kézzel elkészített darabnak különleges hangulata van, de egy okosan megtervezett és gépsoron precízen kivitelezett kést is nagyra tudok értékelni. A másik fontos szempont ebben a kérdésben, hogy gépsorok nélkül esélytelen lenne sok neves tervező munkájához hozzáférni.

Mi motivált, hogy te is késkészítésbe fogj?

Leginkább az alkotás vágya. Késben nehéz újat mutatni, ezért csizmatalp vastagságú bőr kellene az arcomra, hogy azt állítsam, nem találtam olyat, ami nekem tökéletesen megfelel. Ellenben a meglevő formák személyre szabásában nagyon is hiszek. A Nessmuk Kukta is úgy alakult ki, hogy egy „gyors reggeli-összedobós” kést szerettem volna csinálni, amivel egyben szeletelni és kenni is lehet. A Nessmuk „púp” nem öncélú formai megoldás, hanem feladata van a késen: kiválóan alkalmas kenésre. A vékony penge és a könnyű kivitel is azt szolgálja, hogy hölgyek és urak is különösebb megerőltetés és előzetes gyakorlat nélkül forgathassák.

Mik a terveid a jövőre nézve, ami a késkészítést illeti?

Jelenleg is készül pár saját forma – főleg konyhai feladatokra, illetve tábori főzéshez. Már „acélra van rajzolva” a Bográcsos Nessmuk. Ez a Nessmuk Kukta masszívabb változata, amivel nyársfaragás, gyújtós aprítás is megoldható lesz egy kempingezés vagy erdei túra alkalmával.

Egy késkészítő barátom azt mondta egyszer, hogy a „késes evolúciós fejlődése a bicskakészítésben csúcsosodik ki”. Bár e nemes gondolatnak a pátosza hamar elszáll a fűtetlen műhelyben, amikor megfagy a szalagcsiszoló szikrafogó vödrében a víz, de azért erősen foglalkoztat a gondolat…

Hol találkozhatunk a munkáiddal? Hol érhetnek el azok, akik szeretnének egy PM kést?

Ebben restanciáim vannak, mert ritkán teszem közzé munkáimat. A késfotózás a tárgyfotózáson belül is egy külön téma – azt hiszem, ezt neked nem kell bizonygatnom – és sokkal jobb kést tudok készíteni, mint fotót. Leginkább a kések gazdái tisztelnek meg azzal, hogy itt-ott közzétesznek néhány képet, ami rendkívül jól esik.

Instagramon a rendkívül frappáns puskelmartonistvan néven vagyok megtalálható, ott van néhány saját fotó az elmúlt pár évből. Egy webfejlesztő barátom nem régen pirított rám, hogy 2022-ben ez így már azért, na. Úgyhogy intézett domain nevet és készül a weboldal is.

Linkek

Marci Instagram fiókja, remélhetőleg egyre gyakoribb frissítésekkel.

Az említett írás a kések ergonómiájáról a Magyar Kések oldalon.

Az ominózus cikk, ahol kifejtem, hogy miért nem írok magyar késekről.

Ha szeretnél naprakész lenni a bloggal kapcsolatban, akkor a Facebook oldalon találsz gyakori tartalmat.

Ha te is hozzájárulnál a késes tartalmak szaporításához, akkor a Négyszögletű Pengeerdő csoportban várunk szeretettel.