Ruike P155-B

A Ruike P155-B modellje sok szempontból illeszkedik a kínai gyártó palettájába. Megfizethető áron kapunk egy olyan zsebkést, amelyet műszaki paramétereit figyelembe véve könnyedén sorolhatnánk egy kategóriával feljebb. A formavilág egy kissé szokatlan ugyan, főképp, ha elsősorban edc szerepkörre keresünk magunknak vágóeszközt, ugyanakkor első pillantásra minden adott ahhoz, hogy jól használható kést kapjunk a pénzünkért. Ugyan a P155-B nem kifejezetten az én világom, mivel eddig minden megjelent Ruike foldert igyekeztem beszerezni, így ez sem kerülhette el a sorsát. Nézzük, mire jutottunk egymással!

Műszaki adatok

Teljes hossz: 213mm
Pengehossz: 90mm
Penge anyaga: 14C28N
Penge vastagsága: 3,5mm
Markolat hossza: 123mm
Markolat vastagsága: 15mm
Markolat anyaga: G10
Tömeg: 145g
Zárszerkezet: Liner lock

Külcsín

A Ruike P155-B meglehetősen agresszív külsejével talán riasztó lehet azok számára, akik egy diszkrét, visszafogott vágószerszámot keresnek maguknak. A perzsa stílusú penge és az ívelt markolat, no meg az impozáns méretek egy kissé fegyverszerűvé teszik a külsejét. Ennek ellenére a kés harmonikus megjelenésű, és ha kedveljük ezt a formavilágot, kifejezetten tetszetősnek is mondható a maga egyszerűségében.

Ahogy fentebb már említettem, a penge perzsa stílusú, leginkább egy kardra emlékeztet. A hasas vágóél és a merészen felfelé ívelő hegy mellé kapunk egy hamis fokélt, a pengeháton egy ujjtámaszt, a vágóél előtt pedig egy ujjvájatot is. A felülete kőmosott, amire az egyik oldalon a Ruike felirat, a másik oldalon pedig a típusszám és az anyagmegjelölés került, illetve a rejtélyes sorozatszám. Szerencsére ezek elvesznek a nagy felületen, így számomra nem zavaróak.

A szintén ívelt, kissé pisztolyszerű markolat vastag, közel 2mm-es acél linerekre erősített G10 panelekből került kialakításra. Formája jól harmonizál a pengével, mérete és alakja miatt pedig jól simul a kézbe. A paneleken található marásnak igazából nem tudom, milyen szerepe van, feltehetőleg csak dizájnelemként szolgál, én a magam részéről jobban örültem volna egy hagyományosabb megoldásnak. Ami a G10 panelek felületét illeti, a középső, kiemelkedő részen egy durvább textúrát találunk rajta, ami nyilván a biztosabb fogást szolgálja, nekem azonban feleslegesnek tűnik, lévén a markolat ergonómiája elegendő biztonságot nyújt.

Aki találkozott már Ruike késekkel, az már sejtheti, hogy a kivitelezés terén nem találtam kivetnivalót ebben a modellben sem: a kés kidolgozása tökéletesre sikerült.

Belbecs

 Ahogy sok más modell a gyártó palettájáról, a P155-B is golyóscsapágyas tengelymegoldással készül, így a flipperes nyitás gyors és precíz. A nagyméretű penge a tömegének köszönhetően határozott kattanással ugrik a helyére. Nyitott állapotban én egy leheletnyi oldalirányú mozgást tapasztaltam a késnél, ám ez a gyakorlatban szerencsére nem érzékelhető, így a probléma észrevétlen marad. Szokatlan egy kicsit a tengelycsavar megoldása is, ha netán állítani szeretnénk rajta, a manapság gyakori torx helyett itt imbusz csavarokkal kell dolgoznunk.

Van lehetőségünk nyitópöcökkel is nyitni a kést, ami szintén működőképes metódus, bár nekem kevésbé állt kézre. Manapság egyfajta trend, hogy a gyártók alternatív nyitási megoldásokkal látják el a késeiket, de én a Ruike P155-B esetében is beértem volna csak a flipperrel.

A liner lock stabilan tartja a pengét, de ha ez nem nyugtatna meg minket, akkor van lehetőségünk használni a késen elhelyezett másodlagos zárat. Ez szerintem egy teljesen felesleges funkció, ráadásul erőteljesebb igénybevétel esetén többször sikerült ezt is véletlenül zárnom, ami kifejezetten bosszantó dolog.

Ruike P155-B – Munka közben

Mivel a kés a dobozból tükörpolír élszalaggal került elő, nagy várakozással fogtam bele a tesztelésbe. A kartonpapír-darabolás egész jól ment neki, ugyanakkor mintha lett volna némi zavar az erőben. A gyári él állapota és a széles, magasra húzott leélezésű pengétől egy picit jobbat vártam volna. Pántolószalagból egy kifejezetten makacs darabot fogtam ki, amivel persze megbirkózott, de valahogy nem volt igazi a használata. Ráadásul minél jobban meg kellett markolni a kést, annál kényelmetlenebbá vált: a markolat szélei ugyanis semmilyen lekerekítést nem kaptak.

Talán ezek után mondanom sem kell, hogy ez még erőteljesebben jelentkezett, amikor faragtam a késsel. Bár mindössze néhány percig dolgoztam vele, a markolat kifejezetten kényelmetlenné vált, és ha nem lebegett volna a szemem előtt a blog olvasóközönsége, szerintem hagytam volna az egészet a fenébe. Itt jött elő az a probléma, amit a másodlagos zárral kapcsolatban már említettem: munka közben véletlenül többször is sikerült aktiválnom.

Hasonlóan furcsa sajnos mind az ujjvájat, mind a pengeháton kialakított ujjtámasz. Előbbi túl kicsi ahhoz, hogy biztonságosan használni lehessen, utóbbi pedig túl hegyes volt a számomra, ráadásul mivel semmilyen recézést nem kapott, igazából a funkcióját sem látta el rendesen.

Csalódás volt sajnos a kés gyári éle is, ezután a rövid tesztüzem után alig-alig kapott bele a fénymásolópapírba. Kicsit később, egy Sharpmakeres élezés után kipróbáltam a konyhában is, ahol sikerült egy kissé visszaállítania a becsületét. Bizonyos munkáknál a hasas, ívelt penge kifejezetten jól dolgozott.

A Ruike P155-B a nagy méretei ellenére viszonylag kényelmesen hordható zsebben, bár sajnos csak jobb oldalt, heggyel fent állásban. Zavaró lehet még a durva textúra is a markolaton, ami mind a kés elővételét, mind az elrakását nehezíti, ráadásul rossz hatással van a nadrágunk anyagára is.

Összegzés

 A fentiekből talán kiviláglik, hogy a Ruike P155-B nem lesz a kedvencem a márka modelljei közül. Noha a formája tetszetős, sok olyan apróság van, ami jelentősen rontja az összképet, ráadásul ezek mindegyike kiküszöbölhető lett volna egy kis odafigyeléssel. Szerencsére az ára kedvező, így aki maga is szeretne tenni egy próbát, különösebb anyagi befektetés nélkül megteheti, én azonban inkább valami mást vennék, ha a Ruike palettájáról kell választanom. Ha valami elegánsabb, szokványosabb formát keresnék, akkor a P831-SF-et, ha pedig egy kicsit formabontóbb megoldást választanék, akkor a P138-B-t.

Nektek mi a kedvenc Ruike késetek? Osszátok meg velem akár itt, akár a blog Facebook-oldalán!