CRKT Pilar

Olyan sokáig halogattam, hogy írjak a CRKT Pilar nevű folderéről, hogy hamarosan már az újabb verziókat is megvásárolhatjuk belőle. Először csak meg akartam várni, hogy elcsituljon a hype, ami megjelenésekor körülvette, aztán meg valahogy mindig volt más, amit szívesebben tettem zsebre. Hogy miért? Az kiderül ebből a bemutatóból!

Műszaki adatok

Teljes hossz: 158mm
Pengehossz: 61mm
Penge anyaga: 8Cr13MoV
Penge vastagsága: 3,68mm
Markolat hossza: 90mm
Markolat vastagsága: 12mm
Markolat anyaga: Rozsdamentes acél
Tömeg: 119g
Zárszerkezet: Frame lock

Külcsín

Aki egy ideje érdeklődik a kések iránt, nagy valószínűséggel ráismer a CRKT Pilarban Jesper Voxnaes dán késkészítő stílusjegyeire. Számomra is ez volt az egyik fő érv, amikor a vásárlás mellett döntöttem, mert noha ez az eddigi egyedüli késem, amely az ő rajzasztaláról került le, kedvelem a dizájnjait. Nem mellesleg emberileg is szimpatikus tervezőről van szó, legalábbis számomra ez jön le a vele készült beszélgetésekből.

Ahogy Voxnaestől megszokhattuk, a CRKT Pilar is egy munkára termett eszköz. Ez nyilvánvaló a letisztult, sallangmentes dizájnból, illetve a kis méret ellenére mégis erős, robusztus felépítésből. A kés pengéje rövidsége ellenére meglehetősen vaskos, a formája pedig az úgynevezett cleaver, azaz bárd jegyeit viseli. A vastagság mellé szerencsére kellő szélesség is járul, ráadásul magasra húzott egyenes leélezéssel, így bízhatunk abban, hogy a kés megállja a helyét munka közben is.

A selyemfényű felületkezelést szerencsére nem rontják el túlzó méretű feliratok vagy logók: mind a CRKT felirat, mind a típusjelölés kellően diszkrét. Nem csak dizájnelem, de jól mutat az ovális nyitófurat is a pengén.

 Visszafogott az acél markolat is, de ahogy a penge esetében, a külső itt is csak másodlagos. Apró mérete ellenére rendkívül kényelmes a fogása, legalábbis számomra. Noha recézésnek vagy egyéb csúszásgátló megoldásnak híján van, a formája miatt stabilan, biztosan ül a kézben; bár ehhez azért az ujjvájat használata is szükséges.

Összességében nem lehet panaszunk a megmunkálásra sem, bár köztudott, hogy a CRKT legtöbb modelljéhez hasonlóan a Pilar modellek is kínában készülnek. A kidolgozás tehát jó: a markolatpanelek szépen lekerekítettek, az illesztések tökéletesek.

Belbecs

Szerencsére a remek kidolgozás nem csak a kés külsejét jellemzi, működés közben sem lehet rá panaszunk. A frame lock stabilan tartja a pengét, nyitott állapotban nem kotyog, nem lötyög, csukott állapotban pedig középre zár. A nyitás és zárás ugyan nem annyira olajozott, mint egy csapágyas vagy foszfor-bronz alátéttel ellátott késnél, de rendben van. Az egyedüli dolog, ami engem zavart, hogy a nyitófurat belső szélei egy kissé túl élesre lettek hagyva, így időnként bántja az ember ujját.

Ami sajnos a legkevésbé tetszik a késben, az a nyithatósága. Nem mechanikailag van vele gondom, hanem a CRKT Pilar tényleg kicsi. Nekem sohasem esett úgy kézre, ahogy szerettem volna, használat közben nem volt meg az a természetesség-érzés, ami a hozzám igazán közel álló késeket jellemzi. Nyilván ez más kézmérettel mindenkinek más élmény, de az én esetemben valahogy nem működött egy dolog.

CRKT Pilar – Munka közben

Bajban voltam, amikor azon gondolkodtam, hogy miyen feladatkörben lehet otthon igazán ez a kis kés. Noha a tervezője szerint munkára termett, az apró mérete miatt én inkább edc szerepkörben, vagy akár másodlagos késként tudnám inkább elképzelni. Így a szokásos próbáimat végeztem el vele, ám kicsit talán lájtosabban, mint egy nagyobb modell esetében tettem volna.

Mivel a Pilar már egy ideje nálam volt, nem a gyári éllel vágtam neki a tesztnek, bár az a néhány húzás, amit a Spyderco kerámián kapott, nem igazán befolyásolta a működését. A próba kezdetén a fénymásolópapírt szépen vitte, így bátran kezdhettem el a már unalomig ismert kartonpapír-vagdosást. A pengevastagság miatt én egy kicsit tartottam attól, hogy nem lesz elemében a kés, de meglepetésemre igazán jól dolgozott. Ennek köze lehet a leélezés méretéhez: volt elég helye a pengének, hogy a vastagabb anyagban is utat csináljon magának. Ahol azonban igazán jól érezte magát, azok a vágások voltak, amikor csak a hegy felőli résszel dolgoztam, mintegy sniccerként használva a Pilart.

Farigcsálni nem igazán akartam vele, így aztán az az ötletem támadt, hogy kihegyezek vele egy ceruzát, ami faragás is, meg nem is. Ennél a feladatnál én voltam a gyenge láncszem, mert az ilyen aprólékos munkákban nem vagyok igazán jó, de a kis CRKT Pilar itt is helyt állt. Olyannyira, hogy vérszemet kaptam, és mégiscsak megpróbáltam egy tollaság-szerű képződményt összehozni vele. Ahogy a mellékelt ábra is mutatja, itt sem okozott csalódást, ráadásul a markolat végig kényelmetles volt. Bár egy erdei kirándulásra mást választanék, nem esnék kétségbe, ha váratlanul ki kellene vele faragnom egy nyársat. (Nem túl reális forgatókönyv ugyan, de ki tudja manapság.)

A 8Cr13MoV acélnál könnyen találunk jobbat, de átlagos használatra szerintem megfelel. A teszt végén is szépen vitte a papírt – igaz, ez tényleg egy könnyed próbálgatás volt csak -, és a karbantartása sem ördöngösség.

A CRKT Pilar kétféleképpen hordható: jobb oldalon heggyel fent vagy heggyel lent állásban. A klip nem kifejezetten deep carry, és még egy márkajelzést is kapunk rá, de egy ilyen apróságnál szerintem ez nem probléma. Sőt, bár én preferálom a mélyen ülő klipeket, itt kifejezetten jól jött elővételként némi plusz markolat, amit megfoghattam.

Összegzés

Ez a kés könnyen lehetne egy a kedvenceim közül, de sajnos nem lett az. A dizájn nagyon tetszik, a modellnév szintén közel áll hozzám – a Pilar Ernest Hemingway hajója volt -, és a kés ára is rendben van (megvásárolható pl. a Bladeshopban is, bár a cikk írásakor épp nincs készleten). Igaz, ezért kompromisszumokat kell kötnünk, pl. a pengeanyag tekintetében, de ezzel még együtt tudnék élni. Számomra a mérete az, és az ebből fakadó kényelmetlenség a nyitást illetően, ami miatt ritkán kerül bele a zsebembe.

A jelek szerint ezzel nem vagyok egyedül, mert külföldön kapható már a kés nagyobb verziója flipperes nyitással, sőt, egy D2 pengével készült verzió is készült belőle. Azt hiszem, kénytelen leszek azzal is tenni majd egy próbát.

Hasonló stílusban, de egy kicsit eltérő filozófiával készült késként írtam már a Kizer Gururól, hozzátok melyik áll közelebb?  Osszátok meg velem a gondolataitokat akár itt, akár a blog Facebook-oldalán!

Ha pedig valaki tud egy kicsit angolul, és kíváncsi Jesper Voxnaesre, az emberre a kés mögött, nézze meg ezt a videót. Szerintem érdemes.