Még egyszer a zárszerkezetekről

A zárszerkezetekről szóló videós bemutató után több visszajelzést is kaptam, amelyek között volt pozitív és negatív is. Örülök, hogy olvassátok a blogot, és hogy megnéztétek a videót is, minden visszajelzés jól jön. Külön köszönöm Mátyásnak, aki felhívta a figyelmemet néhány tévedésre az anyaggal kapcsolatban, illetve adott pár ötletet, hogy mikkel lehetne még kibővíteni azt. Ugyan nem videós formában, de szövegesen igyekszem egyrészt a tévedéseket javítani, másrészt néhány további információt adni a zsebkések záraival kapcsolatban.

Ez az írás tehát nem egy teljes összefoglaló, hanem a videó kiegészítésének szánom, így ha még nem láttad, érdemes azzal kezdeni.

Friction folder

A videóban ennek a típusnak a bemutatásához egy Kershaw Pubot választottam, nem túl szerencsés módon. Noha ez a kis eszköz sok hasonlóságot mutat egy friciton folderrel, mégsem arról van szó teljes mértékben. A Pubot ugyanis tervezője, Dmitry Sinkevich ellátta egy plusz megoldással, ami csukott állapotban is a helyén tartja a pengét, illetve nyitva is ad neki egyfajta tartást, ami segít abban, hogy ne csukódjon be a pengénk az első szellő hatására. Mentségemül szolgáljon, hogy a Kershaw hivatalos honlapján is friction foldernek nevezik ezt a modellt, de mi tekintsünk rá ennek a megoldásnak egy továbbfejlesztett változataként.

De akkor mi is az a fricition folder? Ha a magyarul használt terminológiából indulunk ki, és súrlódózáras késnek nevezzük, akkor már megsejthetünk valamit. A friction folderek lényege ugyanis az, hogy a markolatpanelek tartják nyitott állapotban a pengét, a súrlódási erőnél fogva. Mivel azért ez nem egy bombabiztos megoldás, sok friction foldert láttak el a videóban is említett pengenyúlvánnyal, aminek segítségével mégiscsak nagyobb biztonsággal használhatjuk a késünket.

Előnyök

Egyszerű
Könnyen elkészíthető
Sok helyen legális

Hátrányok

Nem valódi zár
A hosszú pengenyúlvány zavaró lehet

Slipjoint

A friction folderhez képest itt már egy rugó tartja nyitva a pengénket, és akadályozza meg a becsukódását. Még itt sem beszélhetünk valódi zárról, ugyanis a rugó erősségétől függően kisebb vagy nagyobb erőhatásra a pengénk be tud csukódni. Jellemzően a svájci bicskákon mindenki találkozott már ezzel a megoldással.

Előnyök

Egyszerű
Sok helyen legális

Hátrányok

Nem valódi zár
Csak kétkezes működtetést tesz lehetővé
Pozitív terhelésnél a penge a rugót nyomja

Collar lock

Gyűrűs zár, talán a legtöbbünknek az Opinel bicskákról lehet ismerős. A működése meglehetősen egyszerű, és relatív biztonságos. A videóban említettem, hogy egyes Opinel modelleken csukott állapotban is rögzíthetjük a pengét, ez 2000 óta minden, Virobloc-kal szerelt modellnél így van. Az Opinelnél használt megoldást 1955-ben találta fel Marcel Opinel, és az imént említett kis módosítással ugyan, de azóta is forgalomban van.

Előnyök

Könnyen előállítható
Könnyen használható

Hátrányok

A gyűrű idővel kilazulhat

Hátsó zár vagy lockback

A slipjoint továbbgondolása, talán az első modern, valódi zárszerkezet, amit nem kell külön működtetnünk, hanem a penge nyitásával együtt aktiválódik. A videóban azt mondtam, hogy a Buck 110-es modellnél használták először, valójában csupán ez volt az a modell, amely széles körben használttá és népszerűvé tette.

Előnyök

Már valódi zárnak mondható
Kétkezes (azaz bal és jobb kézzel is működtethető)

Hátrányok

Pozitív terhelésnél a penge a zárat nyomja
Hajlamos a kotyogásra, ha nem precízen van elkészítve
Nehézkes a valódi egykezes használata

Tri-Ad lock

A hátsó zár Andrew Demko általi továbbgondolása. Erősebb és tartósabb zárszerkezet, kiküszöböli az említett kotyogást.

Előnyök

Kétkezes (azaz bal és jobb kézzel is működtethető)
Az egyik legerősebb zártípus

Hátrányok

Nehézkes a valódi egykezes használata

Liner lock

Talán a legelterjedtebb zártípus. Eredete az 1900-as évek elejéig nyúlik vissza, de a valódi népszerűségét a 80-as években szerezte meg, Michael Walkernek köszönhetően. Walker két dologgal növelte meg a liner lockok hatékonyságát: ő alkalmazott először stop pint a penge nyitott állapotban történő megállítására, illetve a linerre egy úgynevezett detent ballt helyezett el, amely csukott állapotban is a helyén tartja a pengét.

Előnyök

Olcsó és egyszerű előállítás
Egykezes működés

Hátrányok

Becsukáskor az ujjunk a penge útjában lehet
Erős igénybevételhez az anyag vékonysága miatt nem ajánlható
Nem kétkezes
Negatív terhelésnek kevésbé áll ellen

Frame lock

A Liner lock Chris Reeve általi továbbgondolása. Reeve Integral Lock néven 1990-ben a Sebenza modellben használta először, és – kisebb fejlesztésekkel – a mai napig használatos.

Előnyök

Egyszerű
Erős

Hátrányok

Titán markolat esetén plusz acél betétet igényelhet
Nem kétkezes
Negatív terhelésnek kevésbé áll ellen

Compression lock

Tekinthetünk rá egy, a markolat felső részére elhelyezett Liner lock-ként. A fejlesztés a Spyderco cég nevéhez kötődik, és először a Paramilitary modelljüknél használták.

Előnyök

Erősebb, mint a Liner lock
Biztonságosabb egykezes használat

Hátrányok

Technikailag bonyolultabb
Nem kétkezes
A zár kényelmetlen lehet az elhelyezkedése miatt

Axis lock

Bill McHenry és James Williams találmánya. 1998-ban használták először a Benchmade 910-es modelljén. Sokáig a Benchmade védjegye volt a technológia is, de ma már csak az Axis lock nevet védik, maga a technológia szabadon használható.

Előnyök

Meglehetősen erős
Kétkezes
Könnyen használható

Hátrányok

A rugó hajlamos eltörni
Viszonylag érzékeny mechanizmus

Néhány helyen szerepel, hogy pozitív- illetve negatív terhelésnél hogy viselkedik a kés. A pozitív terhelés azt jelenti, hogy az erő a vágóél irányából hat a pengére, azaz vágás közben többnyire pozitív erő hat a késre, a negatív pedig a pengehátra irányuló erőket jelenti. Amit még megjegyeznék, hogy az előnyök-hátrányok között szereplő egyes infók természetesen csak az „átlagos felhasználóra” igazak, tehát lehet olyan, akinek egy hátsó zár kényelmetlen, vagy nem tud megbarátkozni a compression lockkal. Én magamon azt vettem észre, hogy ha sokat hordok egy bizonyos zárral felszerelt kést, akkor ha másikra váltok, néha megpróbálom ugyanúgy oldani a zárat, mint az előzőnél. Így néha a hátsó záras késnél a markolat alsó részén matatok, vagy egy axis lockosnak nyomogatom a hátulját. Azt gondolom, hogy a legtöbb zárral meg lehet barátkozni, persze mindenkinél kialakul, hogy melyik lesz a kedvenc.

Természetesen léteznek még zárszerkezetek ezeken kívül is, de nekem csak ezekkel van személyes tapasztalatom. Remélem, sikerült javítanom a videó hibáit, illetve plusz hasznos információkkal szolgálni. További kérdések és észrevételek esetén várok mindenkit a Facebook-oldalon.